Helyettem halt meg

John Coutts istentagadó hajóskapitány a kabinjában feküdt. Hajója valahol az óceán közepén haladt, és ô a halálra készült. Nagyon magányosnak és elhagyatottnak érezte magát. Az örökkévalóság gondolata félelemmel töltötte el. Magához kérette az elsôtisztet:
- Williams, legyen szíves, térdeljen le és imádkozzon értem. Tudja, milyen gonoszul éltem, és attól félek, hogy ez már a vég. Az elsôtiszt azonban nem sokat imádkozott életében. Meg is mondta, hogy nagyon szívesen teljesítené a kérést, ha tudna imádkozni, de sajnos nem tud. A kapitány akkor a másodtisztet hívatta, és ôt kérte:
- Imádkozzon Istenhez, hogy irgalmazzon a lelkemnek!
- Kapitány úr - válaszolta a másodtiszt -, nagyon szívesen megtenném, de még soha életemben nem imádkoztam.
- Nem tudja, a hajón nincs-e valakinek Bibliája? Keressen valakit, aki fel tudna nekem olvasni a Bibliából!
Mindenkit végigkérdeztek az egész hajón, hogy tud-e valaki imádkozni vagy legalább Bibliája
van-e. Már majdnem lemondtak róla, amikor az egyik matróznak eszébe jutott, hogy mintha egyszer látta volna a szakács segédjét Bibliát olvasni. Az elsôtiszt Willie Platt kuktát a konyhában találta. A fiú szégyelôsen bevallotta, hogy igen, van Bibliája.
- Hozd gyorsan, fiam! - utasította a tiszt. - És rohanj a parancsnoki kabinba. A kapitány úr hívat. Amikor Willie belépett, a kapitány csendesen feküdt, a halál sápadtsága már kiütközött az arcán. A fiú láttán felélénkült és felkiáltott:
- A Bibliát hoztad, fiam?
- Igen, kapitány úr.
- Ülj csak le, gyerek, és keress valamit, ami segíthet, mert attól tartok, hogy nem sok idôm van hátra. Olyan részt keress, amely arról szól, hogyan könyörül Isten egy olyan nyomorult bűnösön, mint amilyen én vagyok. Willie magában azt kívánta, hogy bárcsak jobban ismerné a Bibliát. Egyetlenegy rész jutott eszébe, amelyet régen édesanyja olvasott fel neki, mégpedig az Ézsaiás 53. fejezete. Reménykedve nyitotta ki ennél a csodálatos résznél, amely Isten szeretetérôl
szól az olyan szegény bűnösök számára, mint John Coutts, és olvasni kezdett. Lassan olvasott, amíg az 5. vershez nem ért.
- A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhôdött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg.
A szegény kapitány úgy hallgatta, mintha az élete függne tôle, mert tudta, hogy ez az utolsó lehetôsége, majd felemelte a kezét és megszólalt:
- Várj csak, fiú! Ez az! Olvasd el mégegyszer!
- Kapitány úr - válaszolta Willie -, édesanyám mindig azt mondta, hogy helyettesítsem be a versbe saját nevemet. Behelyettesíthetem most is? Elolvashatnám, ahogy édesanyám tanította?
- Persze, fiam, heletesítsd csak be a nevedet, ahogy édesanyád tanította, és olvasd el újra.
Az ifjú lassan áhitattal olvasta:
- És Ő, Jézus, Willie Platt vétkeiért kapott sebeket, Willie Platt bűneiért törték össze. Ő bűnhôdött, hogy Willie Plattnak békessége legyen, és Willie Platt az Ő sebei árán gyógyult meg.
Amikor befejezte, karján érezte a kapitány
kezét.
- Fiam! - szólt a kapitány. - Helyettesítsd be kapitányod nevét, és olvasd fel újra. Helyettesítsd be John Coutts nevét! Gyorsan!
Willie megint elolvasta, még lassaban:
- És, Jézus, John Coutts vétkiért kapott sebeket, John Coutts bűneiért törték össze. Ő bűnhôdött, hogy John Couttsnak békessége legyen, és John Coutts az Ő sebei árán gyógyult meg.
A kapitány visszahanyatlott párnájára és egyre csak az Ézsaiás 53,5 versét ismételgette, minden egyes alkalommal a saját nevével. A menny öröme töltötte be, mert befogadta a Megváltót; megértette, hogy Jézus Krisztusnak a kereszten elszenvedett halála elég volt bűnei büntetésének megfizetésére.
Mielôtt az Úrhoz költözött, a hajó egész legénysége elôtt elmondta, hogy Jézus Krisztusban új életet talált, mert a Megváltó elszenvedte helyette a büntetést, amit ô érdemelt volne."Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban" (Róm 6,23).

Kedves olvasó! Hallottál már a Megváltóról?
Megvalottad már Isten elôtt, hogy bűnös vagy, elfogadtad már Krisztusban a számodra is érvényes bűnbocsánatot?

Értékeld a cikket: 
No votes yet