A Szentlélekről (Róma 8.)

Pünkösd ünnepe a legkülönlegesebb keresztény ünnep. Pár szót érdemes tudni róla, vagy aki tudja, annak feleleveníteni.

Ünnepekre gondolva megszoktuk, hogy egy rég megtörtént dologra emlékezünk vissza. Valamire, ami volt, megtörtént és már nincs. A kereszténység nagy ünnepei is bizonyos értelemben hasonlóak. Emlékezünk Jézus születésére, emlékezünk a kereszthalálára, emlékezünk a feltámadására. Ám Pünkösdkor is sajnos sokan emlékeznek... emlékeznek valamire ami régen megtörtént és nagyszerű volt.

Az Ige azonban különös üzenetet hordoz a mára nézve: Pünkösd, a Szentlélek kitöltetése nem egyszer, akkor, régen történt. Ott van Szentlélekünnep, ahol a Szentlélek számára szabad út van, nyitott lélek és szellem van, ha akarod, most, itt, akár ebben a pillanatban lehet az életedben.

Pünkösd arról szól, hogy Isten aki
Szentháromság, tehát Atya, Fiú és Szentlélek Isten, jelen van ebben a világban. A Szentlélek kitöltetése tehát nem valami dolog kitöltetése ami csak egyszer történt meg, hanem az Isten (aki Atya, egy a Fiúval és egy a Szentlélekkel, tehát ugyanaz) Szentlélekként jelent meg a világban.

Két dolgot szögezzünk le: Atyaként Ádám és Éva, a teremtményei, látták, beszélgettek vele, a Teremtőjükkel. Aztán az Édenkertből való kiűzetés után legközelebb akkor jelent meg ebben a világban Isten, amikor a Fiúban öltött testet, majd Jézus mennybemenetele után azt mondta Isten: „Nem hagylak titeket árván” és Szentlélekként ugyanaz az Atya és ugyanaz a Fiú megjelent. A Szentlélek Isten tehát nem egy valamiféle dolog, hanem ugyanaz, mint az Atya Isten, ugyanaz, mint a Fiú, Jézus Krisztus, csak nem külön testben, hanem azokban, akik befogadják a lelkükbe.

A másik fontos dolog amit tudni kell a Szentlélek Istenről. Lábra kaptak bizonyos tanítások, mi szerint a Szentlélek csak az apostolok korában cselekedett
csodákat. Csak akkor adott kegyelmi ajándékokat, különleges képességek formájában csak akkor tevékenykedett, ma pedig már nem tevékenykedhet. Gondolj bele: keresztényként, Szentháromságtanban hívőként ezt az Atyára és a Fiúra is mondanád... Melyik halandó meri kimondani az Istenre, az Atyára vagy a Fiúra, hogy nem cselekedhet csodát ma? Melyik, Szentháromságban hívő, meri kimondani azt, hogy az Isten nem cselekedhet csodát úgy ahogy akar? Ha Szentlélekként van jelen a világon (márpedig az első Pünkösd óta Szentlélekként jött el erre a világra és nem ment el!!!) márpedig Szentlélekként van jelen az Isten a világon, ki az az öntelt, Isten iránt pimasz ember, aki ma azt merné mondani, hogy isten Szentlélekként nem tud vagy nem akar cselekedni? Ki meri megmondani Istennek, hogy Szentlélekként nem gyógyíthat, nem adhat kegyelmi ajándékokat, amelyekről azt olvassuk a Bibliában, hogy azokat a Lélek adja, kinek-kinek az Ő kedve szerint és nem aszerint, hogy melyik ember mit mond, melyik ember engedi meg Istennek
vagy melyik veszi a bátorságot, megtiltsa Istennek, mondván: Isten nem adhat kedve szerint ma is kegyelmi ajándékokat.

Aki a Szentlelket korlátozza, az Atyát, a teremtő Istent, - a Fiút, a Megváltó Istent korlátozza. Aki Kimondja hogy ma már a Szentlélek nem tehet ezt vagy azt, olyan, mintha kimondaná, hogy az Atya nem képtelen gondot viselni ránk, vagy Jézus képtelen a vére által megszabadítani, megváltani... Óvakodjunk tehát attól, hogy a szentlélek Istenről mint valamiféle dologról beszéljünk, tiszteljük mert Isten Maga a Szentlélek és ne vegye a bátorságot senki, hogy korlátozni akarja Őt, mert Isten iránti tiszteletlenség lenne az.

Tehát ezek a legfontosabbak a Szentlélekkel kapcsolatban ami információ. Most nézzük, mit tanít a mai Igénk a Szentlélek Istenről:

5-6.v. Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség,

Azaz a Szentlélek Isten tudja csak
kimunkálni az Isten szerint való békességet. Kétféle embert különböztet meg Isten az Ige szerint: a teste által vezetett embert aki a szükségleteinek él, és a Szentlélek Isten által vezetett embert. A 7.vers elmondja, hogy „a test törekvése ellenségeskedés Istennel” tehát aki nem a Szentlélek vezetése szerint él, aki a Szentlélek Istent bármiben is korlátozni akarja, nem mást tesz, mint ellenségeskedik Istennel. A 8. vers még ki is egészíti: „Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt”... márpedig, az aki megmondja, hogy a Szentlélek Isten mit tehet ma meg és mit nem, az nem a Szentlélek Istennek engedelmeskedik, hanem éppen ellenkezőleg, Őt korlátozza, azaz „nem lehet kedves Isten előtt”.

A 9. versben Pál a rómaiak felé egy örvendetes hírről számol be: „Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.”

Mondd, benned ott lakik-e az Isten lelke? Ott lakik-e benned a Szentlélek Isten,
engedelmeskedsz-e neki vagy inkább korlátozod? Valahányszor nem az Ő vezetése szerint járunk, Őt fogjuk vissza, őt akarjuk korlátozni. De sokan mondják magukról: „Krisztusé vagyok”, és ugyanakkor megmondják mit tehet a Szentlélek és mit nem... A Biblia ezzel szemben azt mondja: a Szentlélek a Krisztus lelke. Ha korlátozom, akkor magát Krisztust akarom korlátozni. Ha Krisztusé vagyok, akkor engednem kell az Ő lelkének, engedni, hogy vezessen.
A Szentlélek másik áldása, hogy „Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” (11.vers)
Azaz a Szentlelket, a szentlélek Istent imádó, számára mindenben korlátlan szabad utat engedő ember a saját maga számára ezzel az örök életét, a feltámadását munkálja.

És most jön a legkedvesebb igéim egyike: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (14.vers) nem valamiféle születési bizonyítvány
alapján vagyunk Isten gyermekei. Nem azért, mert annak születünk. Nem azért mondhatod Istent Atyádnak, mert valóban Ő a te apád, hanem a Szentlélek által. Isten eljött erre a világra, azon a bizonyos Pünkösd napján, Szentlélekként. Talán nem gondolt arra, hogy lesznek majd akik megmondják neki mit tehet és mit nem, de talán még erre is gondolt. De egy biztos. Istennel kapcsolatban lenni máshogy nem lehet. Hiába keresed Jézus testét: felment a mennybe. Hiába keresed a Teremtő mennyei Atyát, már nem járkál az édenkert fái között, ott nem találod, onnan kiűzettünk a bűneink miatt. De mégis megtalálhatod Istent, találkozhatsz vele. Hogyan? A Biblia világosan leírja: A Szentháromság Isten most harmadik kzlési formájában, szentlélekként van jelen a világban. Vele találkozhatsz valóságosan, ha megnyitod a lelkedet. Őt nem szemmel látod, mert nem test. Nem tudod megfogni, mert nem anyag, nem valami dolog, hanem Lélek. A lelkeddel tudod felfogni, megtalálni, kapcsolatban lenni vele, máshogy nem. A lelkeddel.
Két
igeverssel fejezem be:

Jn 4,23

De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.

Jn 4,24

Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."

Isten most azt várja tőled, hogy a lelkedet nyisd meg, hogy Ő a Szentlélek Isten megjelenhessen a lelkedben, betölthessen. Mert a lelkedben kell imádnod, és igazságban. Nem értelmedben, nem hajbókolva valami bálványszobor előtt, hanem a lelkednek kell kapcsolatba lenni az Ő Lelkével. Ez pedig máshogy nem megy, csak ha alázattal azt mondod, amit énekelsz: „Jövell, Szentlélek Úristen, töltsd be szíveinket épen, azaz egészen”.

Értékeld a cikket: 
5
Average: 5 (1 vote)