Gulyás József

Gulyás József élete (1925-2000)
“Akiket én szeretek...”
Gulyás József életútja könyve alapján
Gulyás József Nyíregyházán született 1925-ben. Édesapja jómódú, földbirtokkal és nagy földbérletekkel rendelkező gazdálkodó volt. A családban egy leány, két fiú és egy rokon kislány nevelkedett. A szülők eltitkolták a gyerekek elől, hogy fogadalmat tettek, ha a halálos beteg, 3 gyermekes anyát megtartja, akkor Istennek szentelik életüket és gyermekeiket. A sok munka közben, miközben a gazdaság virágzott, a lélek pedig sorvadt, mert elhanyagolták az Istennel való kapcsolatot.
"Az élet során szüleim mind jobban érezték, hogy meg kellene állni a nagy vagyon hajhászásában. Érezték, hogy Isten felé kellene fordulni, és Neki szentelni életüket, amint megígérték évekkel ezelőtt. A saját és gyermekeik életével kellene már többet törődni. De nem volt erejük a megálláshoz. Sőt mindig újabb és újabb lehetőségekkel,ajánlatokkal jöttek a környékbeli csődbe jutott gazdák, hogy
vegye ki, vagy vegye meg földjeiket édesapám. Édesanyám csöndesen, halkan ellenkezett, hogy van már nekünk elég, gondoljunk az Úrnak tett fogadásunkra. Édesapám érvelései emberileg nagyon ésszerűek voltak: itt van a szomszédban, egészen új tanya, igen olcsó bérű stb…. Aztán mégis aláírta a szerződést édesanyám is, igaz, hogy néha sírva. Utána aztán nagyon hűséges segítője volt tovább a vagyonszerzésben. Ahhoz, hogy a lelkiismeretüket megnyugtassák, a vallási tradiciók ápolásával akarták helyettesíteni a visszatartott odaszánást. A valóság az volt, hogy a telhetetlenség és a nagyravágyás istene, a Mammon sarkallta és hajtotta szüntelenül őket."
Amikor Isten elérkezettnek látta az időt, hogy számon kérje rajtuk a fogadalmukat 1943. május 19-e volt, a legidősebb leánytestvér, Jucika születésnapja, és az esküvőjének napja volt. Táncolás közben, éjfél előtt egyszer csak a szép kis menyasszony rosszul lett, fejfájásra panaszkodott és önkívületi állapotba került. Nem tért magához és meghalt. A szülők,
olyanok voltak, mint akiket a villám sújtott le. Így szólt Isten közbe, hogy a tévúton járó házaspárt megállásra és mérlegkészítésre kényszerítse. Négy nap múlva volt a temetés Debrecenben. Egy fehér ruhás menyasszonyt temettek.
“Mit is szólhatnék én, az ember, ily nagy fájdalom és tragédia láttán?” - kezdte a lelkész.
“Szóljon, aki megengedte és aki az életnek és a halálnak is az Ura!” Ekkor a lelkész megnyitotta Bibliáját, a Jelenések könyve 3:19-22 verseket olvasta fel:
“Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg. Imé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, én bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem. Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal, az Ő királyi székében. Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezetnek.”
"Ezután reggeliztünk, és akkor mondták el szüleink, az előttünk még ismeretlen élettörténetüket, amiről
eddig nekünk soha nem beszéltek. Valahogy így kezdte édesapám: „Fiaim, mi nagyon nagyot vétkeztünk először Isten ellen, azután ti ellenetek. Jucika a mi áldozatunk. Mi miattunk kellett neki meghalnia, mert mi egyszer fogadást tettünk Istennek, de nem tartottuk meg. ’’Aztán elmondták, hogy mikor még egészen kicsinyek voltunk, Jucika 4, bátyám 2, én 1 éves voltam, mikor édesanyám még az én születésemből kifolyólag nagyon beteg lett. A kórházból haza küldték meghalni. Vészes vérszegénysége, gyomorfekélye és gyomorsüllyedése volt. Mindent kihányt, semmi nem maradt meg benne. Édesapám 42 kg-osan a karjaiban vitte ki a kórházból.- Mit adjak neki enni? - kérdezte . Az orvos csak legyintett: - Amit akar. - Tudta, hogy minden hiába. Amikor kiértek egy nyírségi kis tanyára, ahol a három kisgyerekre egy tíz éves szomszéd kislány vigyázott, a kétségbeesés hulláma végképp elborította őket: Nincs már semmi remény. Sehol, senki nem tud segíteni rajtunk. Ebben a sötét, kétségbeesett állapotukban egyszer csak mégis
megvillant egy kis fénysugár. A hitnek fénysugara villant fel egy pillanatra édesanyámnak, amikor eszébe jutott, hogy ő beszélgetett egyszer egy hívő asszonnyal évekkel ezelőtt, aki azt mondta neki, hogy a hit csodálatos dolgokra képes. Az a nagyon régen elhintett Igemag most kezdett kicsirázni, amikor a szív talaja igen mélyen fel volt szántva a szenvedés ekéjével. Azt mondta édesapámnak:
„Te, apu! Mi már annyi orvosnál voltunk, de a nagy Orvoshoz még nem mentünk el.’’
- „Ki az? Mondd! Hol van, és elmegyünk hozzá.’’
Azt mondta édesanyám: „Úgy érzem, hogy a jó Isten, ha teljes szívünkből megkérnénk, hogy gyógyítson meg engem és akkor mi neki szenteljük az életünket és gyermekeinket, akkor ő meghallgatna.’’
- „Hát akkor menjünk Hozzá, és kérjük meg, hogy segítsen.’’
Édesapám azonnal letérdelt az ágya mellé, édesanyám pedig felkönyökölt, amennyire bírt, és ott tették meg életük első és legnagyobb fogadását. „Te Isten, ha vagy, tekints le ránk, gyógyítsd meg az én feleségemet, és akkor Neked
szenteljük az életünket gyermekeinkkel együtt, és Neked szolgálunk.’’ Édesanyám pedig: „Istenem, könyörülj rajtunk, gyógyíts meg engem, hogy ne jussanak ezek a csöpp gyermekek ilyen korán árvaságra. Ha egy kicsit nagyobbak lesznek, nem bánom, ha el is viszel.’’ - Ők mind a ketten árva gyermekek voltak, így tudták, milyen az árva sors."
A szülők Jucika halála után kezdtek járni a baptista imaházba, majd bemerítkeztek Nyíregyházán bizonyságul. “Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében.” (Lk 9:26)
Gulyás József tanítói oklevelet szerzett, majd megtérése után a Baptista Teológiai Szeminárium hallgatója lett. Isten vezetése innen Soltvadkertre, majd Dunaharasztiba szólította. 16 évig végzett aktív lelki munkát az Úr szőlőskertjében.1951-ben kötött házasságot Balázs Sárával. Három gyermekük született, akiket az Úrnak szenteltek. Hiteles élet vette őket körül. Csodálatos ígéretet kaptak: “Mert vizet öntök
a szomjúhozóra, folyóvizeket a szárazra, kiöntöm Lelkemet a te magodra és áldásomat a te csemetéidre.” (Ézs 44:3) Isten meghallgatja az imákat, beteljesíti azokat, és az utainkat egyengeti.
Gulyás József testvérünket 2000. január 30-án magához szólította. Úgy ment el, hogy unokái, gyermekei és felesége még sokáig látták a mosolyt az arcán, jelezve, hogy célba ért.
Dicsőség és hála az Úrnak az ő hitvalló életéért!
Ez a könyv hiteles bizonyíték arra, hogy “Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!” (Zsid 13:8) Isten az Úr Jézusban emberré lett. Felvitte bűneinket a keresztfára és kínhalált szenvedett, hogy minket megmentsen. Legyőzte a halált. Jézus Krisztus maga az ÉLET! Jézus Krisztus a Győztes. ”...Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (Jn 11:25-26)
Te már a Győztes oldalán állsz? Elfogadtad már Megváltódnak? Most is megteheted. Még tart a kegyelem ideje. Kérlek nyisd meg szíved
ajtaját, és hívd be az Úr Jézust! Így imádkozhatsz:
Uram Jézus Krisztus! Szükségem van Rád! Kérlek, bocsásd meg minden bűnömet, és jöjj a szívembe. Köszönöm, hogy megajándékoztál az örök élettel és egy mennyei hellyel. Kérlek, vezess az üdvösség keskeny útján az örök életre. Köszönöm. Amen.
“Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az Ő megjelenését.” (2Tim 4:7-8) Dicsőség és hála az Úré! Marana tha!
Makai Rozália

Tags: 
Értékeld a cikket: 
No votes yet