A Szentlélek ellen való bűn

„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a Te nevedben prófétáltunk-e, nem a Te nevedben üztünk-e ördögöket, és nem a Te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Soha nem ismertelek titeket, távozzatok tôlem, ti gonosztevôk!" (Mt 7, 21-23)
Nagyon sok megoldatlan kérdés merül fel ezzel az Igével kapcsolatban, küiönösen az Igét kevesbé ismerô testvérek között. Sok Iélek nagy félelmen megy keresztül a Sátán ijesztgetései által éppen ezzel az Igével kapcsolatban. A Sátán ugyanis, a nagy hitetô azt sugalmazza, hogy neked úgyis hiábavaló az igyekezeted, mert te a Szentlélek ellen vétkeztél, és rámutat az Igére. A lélek kétségbe esik, és vagy megáll a Jézus feié vezetô úton, vagy el sem indul félelmében Jézust keresni.
Azután szörnyű romboló munkája a Sátánnak az is, hogy a Jézust keresô lélek
szívébe káromló gondolatokat sugall. Félelmetes ez a támadás, érthetetlen a lélek elôtt. Ijesztô, mert akkor jelentkezik, amikor az ember Bibliát olvas vagy Igét hallgat, vagy imádkozik. Ez kétségbeejtô!
A lélek, melyben ez végbemegy, nem is mer róla beszélni szégyenében és elkeseredésében, mert azt látja, hogy úgyis minden hiábavaló, azt gondolja, hogy ilyen szívvel nem lehet Jézus közelében lenni. Nehéz is errôl testvérekkel beszélni, mert ezt csak az érti meg, aki ezen a gonosz állapoton keresztülment, és Jézus szent kegyelmébôl megszabadult.
Drága testvérem, ne csüggedj el! Van ebbôl is szabadulás Jézus Krisztusnál, mert „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy lerombolja az ördög munkáit" (1 Ján 3,8).
A káromló gondolatok azoknál jelentkeznek, akik hitetlenségük ideje alatt tudatlanságból beleestek például a spiritizmus, kártyavetés, jóslás, stb. bűneibe. Ezek mind ördögi eredetűek, és ezeken a bűnökön keresztül kísért és tart fogva a Sátán, még akkor is, ha annak idején, amikor cselekedted
ezeket, nem is hittél benne. Nézzük meg, hogy mit mond Isten e bűnökkel kapcsolatban. „Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy a leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űzô, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igézô! Ne legyen átokmondó, se szellemidézô, se jövendômondó, se halottaktól tudakozódó. Mert útálatos az Ur elôtt mindaz, aki ilyet cselekszik" (5 Móz 78, 70-12).
Most, ha felismerted e bünöket az életedben, tagadj meg velük minden közösséget, hogy ezeket a bűnöket bűnbánattal oda tehesd Jézus Krisztus keresztje ará, az Ö vére alá, hogy szabad légy, „... mert Ö szabadítja meg népét bűneibôl" (Mt 1, 21). „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, vaIóban szabadok lesztek" (Jn 8, 36). A szíveket ismerô Isten tudja, hogy ezeket te nem akarod gondolni, és ezek nem a te gondolataid. Az Ur Jézus pedig meg akar, és meg is tud téged ettôl szabadítani, mert Ö mondja: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön" (Mt 28, 18). De kérd az Ur Jézust, mert Ö bíztat: „Kérjetek és adatik nektek, mert aki
kér, mind kap" (Mt 7, 7-8). „Ne félj, csak higgy!" (Lk 8, 50)
Az Igében említettek ismerték Jézust, hisz bizonygatták, hogy Jézus nevében sok hatalmas dolgot is cselekedtek; és ott voltak bizonyára azok között is, akik várták Öt.
„Késôbb megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ö azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket" (Mt 25, 71-72). Jézus nevét hangoztatják sokan ma is, és tesznek csodákat, gyógyítanak delejességgel de nem Jézus nevének az erejével. Ezeknek szól az Ige: „Mert az ilyenek álapostolok, csaló munkások, akik elváltoztatják magukat, mintha Krisztus apostolai lennének. Nem is csoda, mert maga a Sátán is elváltoztatja magát, mintha a világosság angyala volna." (2 Kor 11, 13-14).
Az Ur Jézussal csak egészen átadott élettel lehet járni. „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élô, szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e
világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetszô és tökéletes" (R6m 12, 1-2).
Kik követték el a Szentlélek elleni káromlást?
Elôször is az írástudók.
„A Jeruzsálembôl jött írástudók így nyilatkoztak róla: Belzebúb szállta meg; és: A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz lelkeket. Bizony, mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot, büne örökre megmarad. Mert ezt mondták róla: Tisztátalan Iélek van benne." (Mk 3, 22. 28-30).
Kik követik el ma a Szentlélek elleni káromlást?
Azok, akik ismerik Istent. Egykor megtértek, Isten részesítette ôket lelki áldásokban. Ismeretük van, de visszakerültek a világba bűnük folytán, amit nem vettek komolyan. Tudatosan cselekszik a bűnt.
Megvetik Isten Szentlelkét, akit ismernek, aki jót tett velük. „Mert ha szándékosan
vétkezünk az igazság teljes megismerése után, nincs többé bűneinkért való áldozat, hanem az ítéletnek valami félelmes várása, amikor tűz Iángja fogja megemészteni az ellenszegülôket" (Zsid 10, 26-27).
„Mert akik a világ romlottságából kimenekültek az Urnak és a Megváltónak, Jézus Krisztusnak megismerése útján, aztán újra belemerültek és hatalmába estek, azoknak ez az utóbbi állapotuk rosszabb, mint az azelôtti volt. Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna meg a nekik adott szent parancsokat, minthogy aztán hűtlenek lettek hotzájuk. Illik rájuk, amit a közmondás mond: Visszatért a kutya a hányadékához, és: A megfürdött disznó pocsolyában hempereg" (2 Pét 2, 22).
„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (I Pét 5, 8). Féljünk, rettegjünk elkövetni a bűnt. Nem elég a megtérés. Aki Isten Szentlelke indítására elindult ezen az úton, annak halálosan komolyan kell venni Isten szavát. Figyelni kell Isten Lelkére és
cselekedni Isten akaratát. Jézus Krisztus jelentette ki: „Aki az Isten akarata szerint cselekszik, az az én testvérem és az én anyám." (Mk. 3, 35)
„Bizony elvesznek azok, akik eltávolodnak tôled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged." (Zsolt 73, 27)

Értékeld a cikket: 
No votes yet